KENÉZY GYULA KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET - DEBRECEN, HB

4 évvel ezelőtt történt és az akkor 86 éves édesanyám már meghalt , mégis megírom azt az embertelen bánásmódot, mert még most is könny szökik a szemembe ha erre a vizsgálatra gondolok.
Az történt, hogy édesanyám leesett az ágyról, és a háziorvos beutalta mentővel a Kenézy kórház Baleseti sebészetére combnyaktörésre gyanakodva.A mentősök leültették a fal mellé azzal, hogy várjunk és eltűntek. Anyukámnak várakozás közben WC-re kellett volna mennie . Szóltam az asszisztensnek, hogy elkísérem a WC-re , aki azt mondta ne menjünk el ,mert akkor fél napot is várhatunk mire behívnak.Ezek ismeretében kértem egy ágytálat, mire az volt a válasz, hogy ágytál van ugyan de nincs ahová kiöntsék. Ekkor behívtak röntgenbe , ahol a 2 nővérkének egymással akadt megbeszélnivalója , én vetkeztettem és segítettem fel anyukámat az asztalra. Olyan sokáig röntgenezték, hogy nem tudta tovább tartani magát, a két nővér kiment valamiért ,én találtam egy nagy köteg papírwattát anyukám alá csúsztattam ,hogy könnyíteni tudjon magán. Én éreztem magam megalázva , és megszégyenítve ,és mérhetetlenül sajnáltam édesanyámat aki még akkor is ember akart maradni . Utána természetesen elkísértem a WC-re , szerencsére a papírwatta megoldotta a dolgot, nem volt törés , így még egy pár órát várva a mentőre szerencsésen haza is jutottunk. Csak remélni tudom, hogy ez mással nem történik meg .